Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
Egy rejtélyes sziget
Egy elhagyott árvaház
Egy különös fényképekből álló gyűjtemény
Ez vár felfedezésre a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című felejthetetlen regényben, amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt. Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Lehet, hogy nem véletlenül száműzték őket egy kietlen szigetre. És valamiképpen – lett légyen ez bármilyen valószínűtlen – talán még mindig élnek.
Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.
Szerintem:
Őszintén bevallom, hogy az első film trailer alapján figyeltem fel a könyvre. Majd jöttek a külsőségek. Szép, különleges borító, és azok a régi fotók?!... Majd fülszöveg elolvasása, és kész is voltam, a következő pillanatban már otthon voltam és három új könyvet helyeztem el a kiolvasandó polc részre. Amint befejeztem az épp olvasott sorozat utolsó mondatát már neki is láttam.
Annak ellenére, hogy az író azonnal az elején elárulja a lényeget, próbálván azt a látszatot kelteni, hogy a lovak közé csapunk, nehezen indul meg a történet. Úgy érzem kicsit hosszúra sikerült a bevezetés, de a végére sikerül annyira izgalmassá tenni, hogy ne vájunk sokat amíg nekikezdünk a következő kötetnek.
A stílus nagyon jó, pont amikor kezdenénk érezni, hogy unalmas, akkor ott is a csavar és máris faljuk tovább a könyvet.
Azt gondolná az ember, ha már képet látunk a szereplőkről, azonnal csökken a könyv értéke, hiszen nem engedhetjük szabadjára a fantáziánkat. De én azt vettem észre, hogy a képek számomra csak adalékok voltak, mindegyik szereplő a tetteivel, viselkedésével képes volt felülírni a látványt. Nagyon élveztem ezt a dolgot, mindig vissza lapoztam az illető képére és teljesen illet hozzá az újonnan felfedezett tulajdonság. Majd elkezdtem gondolkozni rajta, hogy a képek alapján írta vajon azokat a részeket ahol bemutatásra kerül, vagy a történet részhez válogatta a képet. Utólag, utánaolvasva kiderült, hogy a képek alapján írta a könyvet. Az a hobbija Riggsnek, hogy régi
különleges fotókat gyűjtöget (szerintem hátborzongatókat).
Jacob nem győzött meg, hogy majd ő lesz a nagy megmentő, de azért érezni a fejlődést. Egész eddigi életében csak sodródott az árral. Elkényeztetett, gazdag család fiaként, semmi élet célja nem volt.
Emma az a személy aki próbálja kézben tartani a dolgokat, és szerintem ő az aki képes is rá, az ereje biztos sokkal nagyobb mint elsőre gondolnánk.
A humort nekem Millárd hozta. A maga láthatatlan mivoltával gondoskodik róla, hogy ne feledjük jelenlétét.
Összességében tökéletes első kötetnek találom ezt a könyvet, és nagyon sajnálom a hurt, szegénykém még száz éve sem volt.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése