Ransom Riggs: Üresek városa
Egy rejtélyes sziget
Egy elhagyott árvaház
Egy különös fényképekből álló gyűjtemény
a történet folytatódik...
1940. SZEPTEMBER 3.
A KÜLÖNLEGES GYERMEKEKET SZÖRNYEK FENYEGETIK.
EGYETLEN EMBER MENTHETI MEG ŐKET – DE Ő MADÁRTESTE FOGLYA MARADT.
A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeinek hihetetlen, kalandos története folytatódik. Jacob Portman a barátaival Londonba indul. A gyerekek szeretnének biztonságra lelni egy időhurokban, ahol nem fenyeget sem öregség, sem betegség, sem ellenség. Azt remélik, hogy gondviselőjükön, Vándorsólyom kisasszonyon is segíteni tudnak, hogy visszanyerhesse emberi alakját. Mielőtt barátait biztonságos helyre vezeti, Jacobnak meg kell hoznia egy fontos döntést szerelméről, Emma Bloomról. Közben a háború sújtotta Londonban vérszomjas lidércek és éhes üresrémek fenyegetik őket…
Ransom Riggs különleges hősei, a szörnyeket látni képes Jacob, a puszta kezével tüzet gyújtó Emma, a láthatatlan Millard, a halottakat feltámasztó Enoch és társaik visszatérnek a fantasztikus fordulatokkal teli regényben.
Szerintem:
Az első rész elolvasása után alig vártam, hogy elkezdjem a másodikat, de.....nagyon jól tettem hogy egy percet sem késlekedtem. Az idő elindult, ahogy a történet is. Itt már nincs hosszas bevezetés, egyből a lovak közé csapunk. A háború közepén pár különleges gyerek elindult a kalandok tengerén, és sikeresen kikötnek egy meglepetésekkel teli világban.
A kezdeti izgalmak után, gondoltam pár oldalon keresztül pihenni fognak... és akkor..... MOST MI VAN?! Fordított világba kerültek, mint a majmok bolygójában. De nem sokára tovább indultak izgalmas útjukon.
Hát nem mondom, ez igen. Egyre jobban beleszeretek ebbe a trilógiába. Egy kicsit elvesztettem a fonalat a könyv közepén, nehezen lehet követni, az időbeni ide-oda ugrálásokat, de visszaolvasva egy kicsit már megértettem.
Nagyon jó kis folytatás, az biztos, hogy ha majd filmre viszik a stúdiónak nem lesz vele sok dolga, annyira jól és részletesen van megírva. Tetszenek a "látvány" hatások, legalábbis a leírás, a képek és a képzeletem szüleményei. Még mindig úgy érzem, hogy a képekkel, Riggs nem rondít bele az olvasó képzeletébe, inkább mankókat ad az általa elképzelt világ megteremtéséhez. És valóban, lassan az X-Men csíráját fel lehet benne fedezni. Egyre több és több különlegessel és azok rövid történeteivel ismerkedhetünk meg.
Jacob Portman még mindig nem talált magára, elég sokáig várat minket vele az író, de lépésről lépésre szerintem egyre közelebb és közelebb kerülünk titka felderítéséhez.
Emma továbbra is "A" vezér egyéniség és mindenki tőle várja a jóváhagyást, szerintem párszor még rá hárul majd a helyzet megmentése.
A végén a Caul-os csavar, az valami zseniális, annyira éreztem hogy valami gond van azzal a madárral...
A könyv gyorsan olvasható, enyhe időhúzás továbbra is van de valahogy jobban el van osztva, viszont sokkal pörgősebb mit az első.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése